A legtöbb növénynek, különösen az őshonos természeti területeken kívül termesztett növényeknek talajkiegészítőkre van szükség műtrágya formájában. Ez magában foglalhatja a növekedéshez nitrogén, foszfor hozzáadása virágzáshoz vagy kálium hozzáadását az aszály és hideg ellen. A műtrágyákat azonban óvatosan kell kijuttatni, hogy ne legyen káros hatás.
Alkalmazási arányok
A műtrágya kijuttatási aránya a kívánt eredmény eléréséhez szükséges műtrágyatípustól függően változhat. Például, a nitrogén, amelyet a levél- és szártermelés fokozására adnak hozzá, gyorsan elpusztíthatja a növényeket, ha az ajánlottnál magasabb szintre alkalmazzák. A nitrogén akkor működik legjobban, ha gyakran és kis mennyiségben alkalmazzák. Másrészt a foszfor évekig képes maradni a talajban, és alkalmanként nagyobb mennyiségben alkalmazza.
A talaj műtrágya szintjének ellenőrzése
Mivel a fölösleges műtrágya elpusztíthatja a növényeket és károsíthatja a talajt, ahol a növények nőnek, a műtrágya szintjét gondosan ellenőrizni kell, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a megfelelő mennyiség mindig jelen van-e. Ezt talajvizsgálattal, amelyet talajlaboratórium végez, vagy egy kézi eszközzel lehet elvégezni. A legtöbb megyei mezőgazdasági kiegészítő iroda segíthet a talajvizsgálatban.
Műtrágya költsége
Nem számít, milyen műtrágyát használ, kevés ember készíti el saját maga. Még a szerves trágya komposzt előállítása is időt és helyet igényel, és nem jelent azonnali megoldást a gyep vagy a kert tápanyaghiányára. Ezért műtrágyát kell vásárolni, és a gyakori alkalmazás idővel drága lehet.
A műtrágyák toxicitása
Még a szerves műtrágyák is mérgezőek lehetnek, ha nagy mennyiségben fogyasztják őket. A vegyi műtrágyák figyelmeztető címkéket tartalmaznak, és sokuk mérgező az emberekre és a háziállatokra, ha fogyasztják, vagy ha hosszabb ideig érintkeznek a bőrrel.
A nem célzott területek potenciális lefolyása
Mind a kémiai, mind a szerves műtrágyák környezeti károkat okozhatnak, ha heves esőzések során a nem célterületekre távoznak. Például a kémiai műtrágyákban levő nitrogén és foszfor, valamint a szerves műtrágyákban lévő baktériumok okozhatják az algák felesleges növekedését a vízi utakon és károsíthatják az ivóvíz minőségét.
