Bázikus, kémiai szinten az epoxigyanta a biszfenol A reakciójával indul, amely benzol- (szén) gyűrűt és hidroxil- (OH) funkciós csoportot, valamint epiklórhidrint tartalmaz. A poliuretángyanta viszont egy szerves (szén) poliizocianát és egy alkohol reakcióján alapul.
Terjeszkedés
Az epoxigyanta nagyon kemény, fel nem robbanó felületre szárad vagy kikeményedik, és csak beltéri használatra alkalmas. A poliuretángyanta viszont akár 50-szer is expanzívebb, mint az epoxi-gyanta, így sokkal ellenállóbb a repedésekkel szemben, ezért beltéri vagy kültéri használatra is alkalmas.
kezelés
Sikeresen telepítheti a poliuretángyantát 20–100 Fahrenheit fok hőmérsékleten, míg az epoxigyanta 50 Fahrenheit fok feletti hőmérsékletet igényel. Ha betonrétegként alkalmazzák, a poliuretán általában két-négy nap alatt megszilárdul, míg az epoxig akár nyolc napig is igénybe vehet.
Illékony szerves vegyületek
Az összes poliuretán gyanta mérsékelt mennyiségű illékony szerves vegyületet (VOC) tartalmaz. Egyes ipari minőségű epoxikumok alacsony VOC-tartalmúak, de a kiskereskedelmi üzletekben értékesített általános felhasználású epoxikók szintje nagyon magas lehet.