Az öntöttvas az 1700-as évek végén nagyon népszerű építőanyag lett. Korábban túl drága volt ahhoz, hogy elegendő mennyiségben előállítsák az építéshez, de sok új nagyolvasztó megjelenése szélesebb körben elérhetővé tette az öntöttvasat. Az ipari forradalom révén az öntöttvas hidak nagyon népszerűvé váltak, és sokuk továbbra is fennmarad.
Kompressziós szilárdság
Az öntöttvas nagyon nagy ellenállással rendelkezik a kompresszióval szemben, ezért ideális az ívhidakban történő alkalmazáshoz, ahol az egész öntöttvas darabot összenyomják. Ezért az első nagy öntöttvas híd, a Vashíd öntöttvasat használt a támasztó ívéhez. A híd 1779-ben épült a Severn-folyón, az angliai Shropshire-ben.
Öntöttvas költsége
Az ipari forradalom idején az öntöttvas gyártása könnyebbé vált, mivel a gyárak és kemencék széles körben elterjedtek. Ennek eredményeként az öntöttvas nagyon olcsó építőanyag lett. A hídtervezők láthatták a lehetőséget annak felhasználásában, és tucatnyi új hidat építettek az anyaggal. A vasút megjelenése még nagyobb igényt tett a hídépítésre. Az anyag olcsó költsége és elérhetősége ideálisvá tette ezeket az új projekteket.
Szakítószilárdság
Annak ellenére, hogy az öntöttvas nagyon nagy ellenállással rendelkezik a kompresszióval szemben, ez is nagyon törékeny és gyenge szakítószilárdságú. Ez nem jellemző a legtöbb fémekre, sőt más vasfajtákra sem. A hidak tervezésekor sok építész tévesen helyezte az öntöttvas gerendákat feszültségbe, nem pedig összenyomva a tervekbe, mert még senki nem tudott az öntöttvas tulajdonságáról.
Katasztrófikus kudarcok
A széles körű használat és a gyenge szilárdság kombinációja öntöttvas hidak sok katasztrofális összeomlását eredményezte. Az 1879-ben Skóciában található Tay-híd volt az ilyen összeomlás egyik legsúlyosabb példája. A híd középső része összeomlott, heves vihar idején vonattal vezetett. A vonaton tartózkodó mind a 75 embert megölték. Ennek eredményeként sok öntöttvas hidat újjáépítettek vagy lebontottak, és a legtöbb fennmaradt hidat acéllel szerelték fel.
